O márimáto pa romane manušáne čačimatura po intrégo centrálno Európa taj po Balkáno pala berš 1945 kerďolas ávri ande sa intrégi kadal thema jehke módosa. Kecavi politika, savi ňerindas andi Rusia telaj komunistura (Sovjetura), taj so torďolas pe kecave gindura, so sas o marxismus taj o leninismus, kerďilas ande sa intrégi kadal thema. Ande kadal thema sas le Rom ašade pa peske manučáne čačimátura taj nás len slobodo te astaren pe andi politika.
Andi névi konstutícija ando socialisticko Ungro sas skirime, hoj intregone manušen ávela lášo trajo taj hoj dojekheske manušeske avela kecavi vorba taj čačimo, sar jekheske taj vi ávreske. De andi kodi konstitúcija nás mukhlo le Romenge, hoj te vazden pe, či nás len slobodo te keren kecave búťa, so kamenas. O János Bársony isikirijas ande peske búťa, hoj andi politizka, so le raj dine ande ando ďejs 15. 3. 19451, sas le Romenge igen pháro, hot šaj t ́aven len peski phuv.
Ande dokumenti la organizácijake, so bušolas FAO (Food and Agriculture Organization of the United States), sas tejle iskirime:
»Intrégi báre phuva, maj báre sar 575 hektarura sas line le manušendar taj le cine farmendar line sa intrégi kecave phuva, so sas maj báre sar 57 hektarura. Sa le alátúra vi o bútori taj sa sogodi, so sas pej kadal farmi, line o socialiticko them. Sa intrégi le phuva, so le raj line le manušendar, sas khetánes trin miliómura hektarura. Sas dino, hoj jekhe manušes šaj sas les fere 8,5 hektarura.«2
O Bársony sikhavel pe kado, hoj andi kadi politika perdal le Rom šaj sas vi vareso lášo, azír le Romen nás atunči čisoske phuva, de šaj kerenas búťa pe kodi phuv, de náštik sas káde, hoj t ́avel lengi. De le ungrika gáže, so kerenas pe kodi phuv, či inkrenas le Romen káde, sar vi ávre manušen, so nás Rom.
Atunči sas feri igen cerra Rom, so mangle peske le themestar perdal pe varesoski phuv, taj so apal čáčes vi chuťildine kodi phuv. Anda kodo vi pala dujto lumako márimo (1939 – 1945) sas le Romengi situáci andi ekonomika taj andi politika igen násul.
Inke vi aďejs vorbij pe pa kodo, vaj čáčes ašilas pe kodo, hoj le Romen ávri murdárde ando dujto lumako márimo, taj vaj šaj phenel pe pe kodo genocida le Romengi (o »holokausto«). Vorbij pe vi pe kodo, keťťi Rom sas murdárde ando dujto lumako márimo le nacistondar. Phenel pe hoj, 200 000 ži ande jekh taj dopaš miliómura Rom sas ávri murdárde 4.
Pala dujto lumako márimo o György Faludy, so skirijas le keňvi, sas o jekh, so phendas, te na avel bisterdo, sar sas le Rom ando Ungro šertome ando márimo.
»Keťťi manuš sas murdárde, kado či žanas. Náštik arakhós čisoske Ungrika lila káj si tejle skirime, sar sas igen šertome le manuš, so trajinas maškar ame – šaj phenas, hoj khatar i Dunera mindig si maškar le manuš bári chóli taj hoj naj maškar le čisoski solidarita.« (Végtisztességet a cigányoknak [Te na bistras pa Rom] Haladás, June 6, 1946).
Le ungrikone Romenge khonik či phendas, hoj te engedin anda kodo, sar sas bišade andej táborura, taj sar sas sa intrégi ávri murdárde ando márimo. Na feri o Ungro, de či le áver thema anda kodo, so kerde atunči le Romenge, či dine le čisoske lóve, či čisoski páča. O János Bársony taj i Ágnes Daróczi, taj vi áver Romane vi gažikane akademikura, vorbin pa »holokausto«, so reslas intrégone Romen andi Európa5. Kado bajo taj kadi diskriminácija, so nákhle le Rom šel taj šel berš, sa ávri sikhadilas ando dujto lumako márimo. Šaj dikhas, hoj vi aďejs si le Rom kadolestar, so ašilas pe ando márimo, but šertome taj pe kodo šoha náštik bistren.
O Bársony taj i Daróczi či den čáčo kodoleske, so phenel o László Karsai, so iskirindas, hoj fajma kodi genocida pej Rom, so kerde le nacistura, či ášilas pe6.
Le ávri siťárde Rom anda Ungro kezdinde te keren pala 1980 búťi, hoj te torďáren le Romen pe kecavo than, káj si vi le gáže. Kezdine te vorbin pa romanimo andej filmura taj vi pej kípura.
O filmo »Bisterdo merimo«, so kerdas o József Lojkó Lakatos, si angluno filmo, so sikhavel le Romengi gríža, so kerde le nacistura ando dujto lumako márimo. Tamás Péli ando berš 1983 kerdas štarvardéš metrura báro kípo, so bušolas »Arakhaďimáto« (Birth).
Kado kípo si figime pej bibliotéka ando čorro kher, káj si le šavora, ando Tiszadób. Si prej les tejle astárdo o puránimo le Romengo, atúnčarastúr, so avile, ži ando márimo (1939–1945).
Ando berš 1946 András Kálmán iskirindas o lil perdal o sociologicko žurnáli Társadalomtudományi Szemle (Social Science Review), so bušolas »Le problémura le ungrikone Romenca«. Kado sas o angluno lil, so iskirijas, če problémura si le Romen. Sas lestar i vorba, hoj pe kadal Rom, so či keren búťa taj so či bírin te paruďon, hoj t ́aven sar le gáže, taj so si len áver šib, trobuj pér len te dikhen sar pi áver naciánolno gruppa taj kadale módosa vi trobuj te vezetin lenge bajura.
O Kálmán kamelas, hoj le Rom te buťázin ande fabriki. Gindojas, hoj le Rom paruďona taj kerďona kecave, sar le Ungrika gáže, feri atunči, te kerna sa intrégi pháre búťa. Sas les perdal le Rom duj droma: perdal maj bute Romen kamelas i asimilácija, hoj t ́aven kecave sar le gáže, de pe áver rig kamelas perdal varesave Romen, hoj te žanen lendar le gáže, hoj si Romane, taj vi te žanen lendar, hoj si nacionálno gruppa. Kadale módosa karing le Rom mindik inkrelas pe o Ungriko them, mekh sas khote o socialismo.
Ando milaj 1957 o ungriko ministeri pe maj báre búťa la kulturake keravadas o sekcijóno perdal le nacionálna gruppi. Kodo sekcijóno lelas sáma pe nacionálna gruppi pa Slováko (pa Touco), anda Románija, anda Ňamco taj anda thema, so sas valamikor andi Jugoslávija. Vaj keťťi šon pala kodo, ando ďejs 15.10.1957, o ministeri das le Romen čáčimo, hoj šaj phenen vi von, hoj si nacionálno gruppa, taj šaj vezetin peske bajura pej maj báre thema.
Minďár pala kodo o ministeri keravadas i »Románi kulturno Asociácija« (Magyar Cigányok Kulturális Szövetsége)7. Kadi asocijácia vezetijas i Mária László (1909-1989), taj voj ášilas khote pe maj báro than. Sas pinžárdi sar romani manušňi, so varekana angla kodo skirisárlas ando žurnáli, taj so žutijas le Romen vi ávra peska búťasa. Ando 1937 voj kerdas o protesto ando gav, so bušol Pánd, taj khote vi šude la anda kodo ando phanglimo8. Ando berš 1945 gejlas andi politicko partija so bušolas Ungriko sociálno demokracija. Del pe te rakhel kecave lila, so voj iskirijas pej maj báre thana, karing le ministrura, taj mangelas peske lendar, vaj šaj kerel kecavi organizácija, so aviloun Romani taj so dinoun žutori le Romen. Kodo, so kamelas te kerel i Mária László, kamelas te kerel vi o ministeri la búťako, so kamelas te phutrel kodo sekcijóno pej nacionálna gruppi. Le komunistura či kamenas te den Romenge čáčimo, hoj šaj phenen peske nacionálna gruppa, de o ministeri la búťako kamelas te kerel i komunisticko politika perdal le Rom.
I Mária László sas i angluni romani žuvľi, so márelas pe pa románe manušáne čačimátura taj so kamelas te vazdaven le Romen le romane keňvenca, le romane giľenca taj la Romána šibasa. Vezetíjas kadi organizácia Magyar Cigányok Kulturális Szövetsége duj berš, maškar le berš 1957 taj 1959. Laki organizácija žutisárlas le Romenge le bajonca, so sas len punči, taj phenelas lenge, sáve si lenge manušáne čačimátura. Laki búťi, so kerelas perdal le Rom,le raj či lenas ándre, taj ando 1959 arakhle pe late i chochaďi vorba, ke kamenas, hoj te aba na avel voj maj dúr pe maj báre themeste andi kadi Organizácia. Ando ďejs 16. 6. 1958 i Mária László skirindas tejle jekh lil, taj kodo ášilas pe andi kodi vráma, kana pizdenas le raj i revolucija anda berš 1956. Ando pesko lil tejle skirindas: »Ame phenas, hoj khote si doša ando kado internačno sistémo«, taj kodolesa phandade sas le muja le Romenge andi politicko opozícija. Kadale manušenge či tecojas, sar le raja andal o ministeri le themesko taj o maj báro prokurátori bišadine andej internačna táborura peski politicko opozícija pala berš 19569.
Pe kado lil phendine le raj, hoj voj torďol paša kodal Rom, so sas andi opozícija. Kado ášilas pe vorta kodo ďejs, kana sas murdárdo le rajendar o revolucionári Imre Nagy taj leski kompánija10. Pala kado protesto le Lászlóstar, so sas vezetime maškar o novemberi 1958 taj marco 1959, sas andi organizácija Magyar Cigányok Kulturális Szövetsége šudino le rájengo manuš, so bušolas György Gere, so apal kerelas kodo, so von kamenas. Pala leste sas šudino pe lesko than bári ketana, o Sándor Ferkovics. Ando berš 1961 sas kadi Ungriko Romani Kulturno Organizácija ávri mukhli, taj le raja phende, hoj maj but aba či trobuj len.
Pala berš 1960 i ekonomika taj i politika le Ungroski gejlas maj upre. Pe jekh than sas khote i zuráli socialiticko politika, so sas vezetime le themestar, de pi áver rig sikhaďolas pe néve ekonomicko mechanismura (NEM) andi politika, taj o them mukhelas le manušen te kerel peske churde búťa. Le Rom, káde sar vi áver Ungrura, so trajinas pej gáva, sas ávri akhárde te ášen te keren búťa ande fabriki, pej khera, pej vonatonge štacionura, dombázonge taj pej kecave thana, so šaj kerenas khote vi le Rom búťa. Sas atunči vezetime kecave themeske politiki, so sas speciál kerde perdal le Rom.
Ando berš 1961, o maj báro politburo pa themeski politicko partija »Ungrika socialisticko búťake manuša« (Magyar Szocialista Munkáspárt; MSzMP) line andre o dokumento, so bušolas »O problémo la integrácijasa le Romenca«. Ande kodo lil anda berš 1961 vorbijas pe pa kado »problémo le Romenca« sar pa »sociálno problémo«. Le raj či lenas ando gindo, hoj le Romen si vi áver bajura, so trobun ávri te vezetin penge. Le politikura dikhenas pej Rom káde, »hoj vi te si len áver sokáša, či kerďon áver etnicko vaj nacionálno grupa«11.
O socialisticko them vezetijas kodi integračno politika, taj kamelas, hoj le Rom te paruďon, taj hoj t ́aven sar aver Ungrura. De vi káde varesoske Romane komuniti inkrenas peske romane sokáša maj dúr, taj či kamenas te paruďon pe. Pa kado problémo skirindine vorbi maj but varesave akademikura12.
Socialistiko politika inkrelas pe, hoj te del le Romenge búťa, bešimátura taj školi, de bi kodolesko, hoj te inkrel len sar Romen, so si len lenge puránimátura taj le sokáša13. O socialisticko them či ášilas upre, hoj si kecave bajura, so či mukhen le Romen te žan maj upre, taj te trajin maj feder. Ando ungriko sistémo pa siťarimátura sas i seregácia ande kecave školi, so sas ande kecave gava, vulici vaj le foroske ágora, so khote bešenas feri le Rom. Ande kecave thana feri nange Rom phírnas ande kadal školi. Pe kadal školi phnenas komunitna školi, taj kana sas o socialismo, sas torďárde po principo, hoj le romane šavora sas »sitárde rigate, de siťonas kodo so vi le gažikane šavora«. But romane šavora sas dine ande školi, so nas khote keťťi but lóve, sar ande áver (gažikane) školi taj but šavora inke sas dine ande áver školi, perdal kecave šavora, so čáčimasa náštik sas te siťon. Kadal gáže, so siťárnas le románe šavoren, či lešinenas kadal šavorendar, hoj siťona ávri káde mišto, sar le gáženge šavora. But kodele romane šavorendar, so gejle ávri anda školi, nás mišto ávri siťárde.
Angluni ungriko vorba paj Rom sas kerdo ando 1972, šel berš angla kodo, so sas anglunes »upre ginde le Rom«14, taj sas vezetime le manušestar, so bušolas István Kemény. O Kemény kerlas búťi le sociálno akademikonca taj le disidentonca, so sas lengi búťi te arahken, sostar si khate le problémura le čorre manušenca taj le Romenca, sar sas o Zsolt Csalogh, o Gabor Havas taj i Ottilia Solt. Lengi búťi keravadas i agenda pe románe miškimátura pa manušáne civilna čačimátura. Ando berš 1971 sas phendi le akademikondar i vorba, so žalas paj Rom, de nás akceptujime varesave goďavere Romendar, anda kodo, ke sikhavnas khote kodo bajo, sar trajin le Rom čorres, de či dikhenas, hoj le Romen si lengi kultura taj lenge sokáša. Pa čorrimo taj pa románimo sas ávri skirime sar pa duj bajura, so khetanes pesa či interesin. Sas vorba maškar le akademikura, vaj šaj phenas pe kodo problémo »kultura le Romengi« vaj i »kultura le čorre manušengi«.
Zsolt Csaloghlater iskirindas pa kodo jekh vorba:
»Kana kerasas ando 1971 le Keménosa o reporto, žanasas, hoj le socialistonge či tecoja amári búťi. Perdal trajindam i demonstrácija, so žalas po sistémo [...], avilam pe kodo ávri, hoj keren pe khote násul skandálura [...]. O angluno punkto amáro sas, hoj trobuj te žutinas kodolenge, so sas čorre taj bokhále, de sas vi importantno, hoj te sikhavel ávri kodo, hoj o sistémo či tecoj le manušenge.«15
Sar žalas kadi vorba, i Ágnes Daróczi vorbijas pa Zsolt Csalogh, taj pa kodo, sar ando berš 1978, vov sas pi konferenicja andi Békéscsaba. Khote torďilas taj intrégonendar manglas, hoj te šaj aven le Romen lenge organizáciji, sar o Romano muzeumo, Romano theátro taj Romano kulturno centrumo taj áver.
Kadale módosa, sar vorbijas o Kemény ande peski búťi paj Rom, sikhavenas apal le Romen vi maj but gáže, so kerenas le filmura, le fotki (kípura) taj so skirinas le keňvi paj Rom. Le Rom sas ande kadal filmura taj keňvi sikhade sar i grupa, so lengi intagrácia ando socialisticko them či avilas ávri, so sas lendar sa lino taj so sas kodolestar čorárde, taj so phenen prej le »le Párie« (le maj čorre manuš so si maj tejle), so trajin po ágor le manušendar, so khonik či pinžárel len.
O Pál Schiffer kerdas maj but filmura, taj sas maj pinžárdo kodolendar, so kerenas le filmura pa čorre Rom. Kerdas maj but filmura paj Rom, kecave stilosa, sar iskirijas prá le o Kemény.
Ando lesko kino Fekete vonat (Kálo vonato) sikhadas o trajo taj le phárimátura le romane muršendar, so sas čorre taj so sako ďejs phírenas anda dúrutne gava le themendar Szabolcs-Szatmár Beregto ži andi Pešta vaj ande áver báre ungrika fórura. Ando áver dokumento, so bušolas Faluszéliházak (Le khera po ágor le forosko) a Mittsinálnak a cigánygyerekek? (So keren le romane šavora?) kerdas o Schiffer o fiktivno dokumento, Cséplő Gyuri (1978). Kado filmo žal pa trajo jekhe romesko, so bušol o Gyuri, so mukhlas o trajo ande pesko romano gav, taj zumavelas te mukhel i romani tradicíja taj rodelas peske i búťi andi Pešta.
I Andrea Pócsikin isirindas jekh láši analíza (2013), káj phendas, hoj kado filmo či sikhavel feri o čorro trajo le Romengo, de sikhavel vi kodo, sar o romano protagonisto peske jakhenca dikhel o čorrimo, taj sar zumavel o čorro trajo pe peski morči. Šaj phenas hoj kado filmo, so sas kerdo ando berš 1970, sas o angluno filmo, so sa le Romem khote šanca te vorbin peske vorbenca pa romane bajura, peske módosa, áveršandes, sar dikhenas o romano trajo le gáže.
Ando berš 1974, kana vezetijas o Ungro o Kadár, i maj bári centrála pa Sacialiticko rig das ávri i vorba16, káj phenlas, hoj o socialisticko them ávri barárna le Romen khetánes le gáženca, taj hoj arakhena módura, sar te žutisáren le Romenge, ho te šaj baráren peski kultura, sar lenge Romane giľa taj romane thema (klubura), káj šaj cirden taj sikhaven pe. Kadi kulturno iniciativa, khetánes le »Romane klubonca«, dine than le Romenge. so márenas pe pa románe čačimátura.
Maj bári ando filmo Cséplő Gyuri si kodi sekcija, kana o romano protagonisto malaďol le terne hírešone Romenca, sar sas i Ágnes Daróczi, o János Bárson, o József Choli Daróczi [biography], o József Lojkó Lakatos taj o Tamás Péli. Kadal Rom sarmózinas vi anda čorre taj vi anda barvále Rom, andaj maj but nípura, de ande kadal »Romane klubura« von šaj sikhavnas taj šaj keravnas i romani kultura, savi i Ungriko socialisticko búťaki partija či inkrelas taj či delas la o čáčo.
Pala berš 1970 taj 1980 i Ágnes Daróczi taj o János Bársony márnas pe khetánes anda kado, hoj te na šerton le Romen na feri o politbiro la maj bára centrálako pa Ungriko socialisticko búťaki partija, de vi kadal akademikura, sar sas le lingvistka, o József Vekerdi taj o Elemér Várnagy, so phenenas násul vorbi paj Rom. Kodolesa, so iskirijas o Vekerdi, bute žénen upre márdas, maj but le áver etnografon, so skirisárnas paj Rom. O Szuhay Pétera iskirij, hoj o Vekerdi phendas, hoj i romani kultura náštik bárolas káde sar trobuj, anda kodo, hoj i romani tradicija17 sas ašadi.
O Elemér Várnagy iskirijas áver keňva paj Rom, káj šudas le manušenge ande šére le rasisticka gindura, hoj le Romenge si ando rat te čoren taj te kúdulin. O János Bársony phendas (2017), hoj i le Eleméreski Várnagyeski búťi sas kritizujime la Ágnesatar Dárócziestar, taj vi áver akademikondar, anda áver thema, pi konferencija, so sas kerdi andi bári škola ando Pécs ando berš 197918.
Kodal romane aktivistura andaj »Romane klubura« sas khetánes la demokraticka opozicijasa (demokratikusellenzék) ando Ungro, taj kerdine le alternatívna inštitucíji, sar sas i politicko partija »i Demokraticko federácija« (Szabad Demokraták Szövetsége ; SZDSZ), taj anda kodo kadal manuša ášiline ande ochtovardeše beršende maj pižárde. Kerdine jekh žurnáli, so bušolas o Beszélő, taj vi i SZETA, i nadácija, so žutijas le manušenge, so trajinas ando čorimo.
Anfo februári 1989, ando ungriko fóro Miskolc, maj bute románe aktivistura, sar sas i
Ágnes Daróczi, o Béla Osztolykán taj o Attila Balogh, kerde la lumako politicko protesto, so kezdindas les te kerel o Alexander Horváth19. O Horváth sas žutime le rajendar anda asociácija Wallenberg, so sas khote le maj báre o János Ladányi taj o Gábor Havas. O fóro Miskolc atunči phendas, hoj trobuj te tráden khotar šel taj šel Romen, pa vulici, so bešenas khote le Rom le gáženca. Le Ungrika dizidentura taj le Romane aktivistura kerde o »anti-ghetto centrála«, hoj te protestujin pej kodal, so kamenas te tráden le Romen. I akcija maj palal ášilas o angluno ušťavimo, hoj te keraďol o miškipe pa románe manušáne čačimátura andi aďejstutni Ungriko vráma. Kodo sas naďon báro, hoj andi kodi Centrála sas khetánes vi le romane aktivistura, vi le gažikáne dizidentura20.
Ando berš 1989 kerdine trin romane aktivistura i angluni romani organizácija »Phralipe«, so dine le žutóri le ungrika liberálura. Pala socialismo, ando Ungro sas o Phralipe i angluni organizácija, so žutijas le Romenge le manušáne čáčimátonca. Kadi organizácija nás tela vast le themenge inštitucijenge, sar sas o Ungriko Romano Demokraticko Unija (Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége vaj MCDSZ) so vezetijas la o Gyula Náday taj o István Mezei.
Ando novembri 1989 o Phralipe das ávri i Cigánypolitikai Tézisek, »Románi politicko búťi«, taj kodo sas bišado intrégone demokratickone gruppenge. Kodolesa o Phralipe kamelas, hoj te šon le áver partiji le Romen ande peske programura ando milaj 1990. Feri jekh politicko gruppa, i Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), (i »Demokraticko partija«) ášilas pe kodo khetánes la romána organizácijasa Phralipe.
Ando berš 1990, pala anglune politicka vezetimátura ando Ungro, feri andi jekh politicko grupa, andi SZDSZ, sas šudine duj romane manuš, o Aladár Horváth taj i Antonia Hága. Pala kodo, ando berš 1992, i politicko grupa Magyar Szocialista Párt (MSZP), i »Ungriko socialisticko partija«, dine le Tamáske Péliske21 o than ando Európsko parlamento, kana jekh anda lende múlas.
Andi kadi vráma le románe aktivistura demonstrujinas taj vi akharnas karing pe le manušen, hoj te žan pej neo-fašistura, so atunči šertonas taj vezetinas le bajura pej Rom taj pej romane nípura. O Phralipe taj o románo parlamento, so vezetijas o Aladár Horváth, i
Ágnes Daróczi taj o Béla Osztojkán, šude khetánes ando fóro Eger ando 11. júli 1993 i bári demonštrácija, káj sas kritizujime i diskriminácija taj o šertimo, so sas vezetime le neo-fašistondar, so žanas pej Rom. Pe kadi demoštrácija kamenas vi te sikhaven, hoj bute gáženge tecoj kado bajo. Pe kadi demoštrácija sas but ezera Rom taj vi le gáže, so simpatizujinas kodole Romenca, taj dine o protesto, hoj le Romen naj dosta žutóri le šingalendar taj hoj lenge manušane čačimátura si tejle ašade.
Ando berš 1996 das informácija i orgánizácija o Helsinki Human Rights Watch, hoj ando Ungro le neonacisticko frakcija »skinhead« kerel khetánes politicko grupenca. Lengi informácija das o čáčo: »... hoj si búťi, so vezetinas khetánes jekh politicko grupa (Independent Smallholders Party) taj maj but skinhedonge grupi ...« 22.
O čačimo paj nacionálna taj etnicka gruppi anda berš 1993 (No. LXXVII / 1993) sas naďon báro perdal le minotirna gruppi, so bešenas ando Ungro, taj but žutisárdas len te den lenge intergonenge le politicka čáčimátura. Le Romen sas atunči anglunes dino o statusi »etnicko minorita« taj sas len dino o čačimo te keren peske o politicko vezetimo, vi andej fórura vaj gava, káj bešenas, vi pej intrégo them ando Ungro. Kado čačimo muhlas len te šaj vezetin korkóra peske bajura. De romane aktivistura pej manušáne čačimátura mindik denas i kritika pa kodo čačimo pal nacionálna taj etnicka gruppi. O Jenő Zsigó, so vorbijas anda Rom, das kritika, sar vezetijas pe kadi probléma:
»O parlamento phenel, hoj žanel kodole bajondar, so kamel te vezetij le néve čačimasa. De kadale bajonca či bírin te tehetij le manušenge anda minoritna grupi. De kado módo, sar si skirime kodo névo čačimo, žutisárel hoj te kerďon bajura maškar le foroske vaj gaveske politikura taj maškar le politikura anda kadal etnicka minoriti...«23
Pala beš 1989 ašilas i bári škola Gandhi ando fóro Pécs maj bári kulturno institucija, taj sas la dino o ánav pala Mahatma Gandhi, so vezetijas majinti i Indija. Kadi škola sas keravadi ando berš 1992 sar angluni romani bári škola (high school), so vezetinas la vaj keťťi romane taj gažikáne aktivistura taj ávri sikhle manuš, sar sas o Tibor Derdák vaj i Anna Orsós. Le beršestar 1994 vezetijas la o Romano ávri sikhado manuš, o János Bogdán. Kadi škola kamelas te kerel o maj lášo them perdal le romane šavora ando Ungro taj te vazdavel upre lengi romani kultura.
Pala berš 1989 sas kerdo vaj keťťi organizáciji, so žutinas le manušenge lenge čáčimátonca, sar sas i Nadácija perdal romane civilna čačimátura, i organizácija NEKI, so žutijas le manušenge anda nacionálna taj etnicka minoritna gruppi, Nadácija perdal le šavora (CFCF), taj but áver. Kadal organizíciji sikhade, hoj o legislatívno sistémo naj lášo, taj hoj si bári diskriminácija ande le themeski politika karing le Rom, taj kodo trobuj te paruďol. Kerdine vaj keťťi akciji, taj kodolesa sikhade le manušenge kadi diskriminácija, so vezetij pe le Romenge vi aďejs. Ando berš 1998 das i »Romani nadácia perdal le manušáne čačimátura« (Roma Foundation for Roma Civil Rights) ávri te žanel pa kodo, so ašilas pe ando Ungro, taj vorbijas pa kodo, so phendas o maj báro direktori, so vezetij i škola Ferenc Pethe, o Tiszavasvári. Jekh berš angla kodo gejle ávri anda škola dešuefta romane studentura, taj i škola kerde lenge áver paluno ďejs, ando áver termíno, sar le ávre studentonge, so nás romane.
Aďejs šaj pinas, hoj but dolgura so sas kerde le Romenca taj vi perdal le Rom, či avile ávri. But šanci pa politicko rig sas chasárde, atunčarastúr, so gejlas o Ungro andi Europska Unija, taj vi anda kodo, hoj andi kadi vráma sas i bári kríza le lovengi taj o sociálno sistémo paruďilas pe. Šaj phenas vi kodo, hoj but projektura či avile ávri taj la strategijasa perdal integrácija le Romengi či bírinde te paruďon i situácija karing o lášimo. De vi kade si ame gindo, hoj le Rom šaj vazden pengi kultura vi peski politika. But dolgura avile ávri, sar o Roma pride miškipe, so kezdindas te kerel o Jenő Stetét, o programo Romaversitas, so žutij le romane studentonge, so siťon pe maj báre školi (univerziti) vaj i iniciativa Tanoda, so vezetij i Judita Berki ando Nográdsko them.